Papp László Budapest Sportaréna

A Budapest Sportaréna 2004. május 28-ától viseli Papp László nevét.

Papp László 1926. március 25-én született Budapesten. Édesapja hegedülni taníttatta, de ökölvívó mérkőzésekre is elvitte, sőt maga is járt ökölvívó edzésre. Édesapja halála után abbahagyta a hegedülést, amelyben nagyon tehetségesnek bizonyult és a labdarúgással kezdett foglalkozni, amely sportágban szintén sikeresen tevékenykedett. Közben a barátaival elmentek egy edzőterembe, hogy megpróbálkozzanak az ökölvívással, de az első edzésen úgy megverték őket, hogy elment a kedvük az ökölvívástól.

A II. Világháború befejezése után a 19 éves Papp László ismét megpróbálkozott a boksszal. Tehetségét nevelő edzője, Fehér István, hamar felismerte, majd Adler Zsigmonddal való találkozása meghatározta későbbi életét. A két ember elválaszthatatlan barát lett és együtt érték el a világraszóló sikereket. Papp első mérkőzéseit külföldön vívta, ahol legtöbbször kiütéssel nyert, majd eljött 1945. október 6-a, amikor a válogatott csepeli Bicsák ellen nem tudott mérkőzni az ellenfele és Papp Lászlót dobták be a Budapesti Vasutas Sport Club vezetői. A mérkőzést Bicsák a második menetben feladta és Papp elindult a világhírnév felé.

Mérkőzésről-mérkőzésre legtöbbször kiütéssel győzött. Időnként, főleg a kezdeteknél becsúszott két döntetlen és 9 vereség is. Papp László körülbelül 300 mérkőzést vívott, melyek nagy részét kiütéssel vagy feladással illetve döntő fölénnyel nyerte meg.

Papp László életéről és pályafutásáról a www.papplaszlo.hu oldalon talál bővebb információt

A Papp László Budapest Sportaréna építésétől 2022-ig Budapest és Magyarország legnagyobb, azóta második legnagyobb fedett sportcsarnoka, mely a Puskás Ferenc Stadion szomszédságában, a 2-es metró és az 1-es villamos Puskás Ferenc Stadion megállójánál található.

Sportaréna elődjét, a Kiss István tervezte Budapest Sportcsarnokot 1982. február 12-én avatták fel. Az épület a leningrádi Jubileumi Sportcsarnok mintájára épült, bár annál valamivel nagyobb lett. 12 500 nézőt tudott befogadni.

A Budapest Sportcsarnok 1999. december 15-én a karácsonyi vásár ideje alatt a tűz martalékává vált. A tűz vélhetően elektromos zárlat miatt keletkezett. A katasztrófa sokkolta a közvéleményt, mivel a BS volt az egyetlen, több ezer ember befogadására alkalmas fedett épület, amely számos zenei koncertnek, kulturális eseménynek, sportrendezvénynek adott otthont. Az épület teljesen leégett, helyreállítására nem volt lehetőség, ezért kezdeményezték egy új sportcsarnok felépítését, melynek építése 2001. június 30-án kezdődött. Az építő a francia Bouygues építőipari cég lett, amely 2002-ben a világ legnagyobb építővállalata volt. Az épület formáját, csakúgy, mint az egész épületkomplexumot, a magyar építészek (KÖZTI) egyesülete az angol-amerikai Sport Concepts építészeivel közösen álmodták meg. Befogadóképessége változatlan maradt: 12 500 fő.

A Budapest Sportaréna 2004. május 28-a óta viseli Papp László háromszoros magyar olimpiai bajnok ökölvívó, edző és sportvezető nevét.^[1]